Az underground punk mozgalom az Egyes�lt �llamokban �s Nagy-Britanni�ban sz�mtalan olyan egy�ttest termelt ki mag�b�l, melyek a punk rock hangz�st vagy az ahhoz kapcsol�d� szellemis�get �s a csin�ld magad etik�t felhaszn�lva valami eg�szen m�st hoztak l�tre. Az 1980-as �vek v�g�re ezek az egy�ttesek teljesen elt�volodtak punk el�deikt�l, �s megalkott�k az alternat�v rockot. Az olyan alternat�v egy�ttesek, mint a Sonic Youth �s a Pixies egyre nagyobb k�z�ns�get �rtek el, a kiad�k pedig egyre nagyobb hasznot nyertek az undergroundb�l, amelyb�l 10 �v alatt kin�ttek.

1991-ben a Nirvana Nevermind c�m� albuma �ri�si �zleti sikert �rt el. A Nirvana a punkot tartotta a legfontosabb �tletad� forr�s�nak. Hab�r saj�t st�lusukat punk rocknak defini�lt�k �s sz�mos punk ikon�rt s�kra sz�lltak (ahogyan azt az alternat�v rock egy�ttesek is tett�k), a Nirvana zen�je m�gis ugyanolyan volt, mint a gar�zs vagy indie rock �s a heavy metal egyes v�ltozatai, amelyek �vtizedeken �t l�teztek. A Nirvana sikere ind�totta be az alternat�v rock kirobban�s�t, amely az 1980-as �vek v�g�ig szinte ismeretlen�l l�tezett, �s hozz�seg�tette ahhoz, hogy a r�sz�v� v�ljon a kilencvenes �vek popzen�j�nek. Az 1991: The Year Punk Broke c�m� film dokument�lja a rock zene rajong�k �zl�s�nek v�ltoz�s�t, p�ldak�nt hozva fel a Nirvana-t, a Dinosaur Jr-t �s a Sonic Youthot.

Az 1990-es �vek k�zep�re egy �j punk v�ltozatnak tekinthet� mozgalom ker�lt be a zene f��ram�ba. Sz�ntere a kaliforniai Berkeleyben lev� Gilman Street 924-ben koncentr�l�dott �s olyan egy�ttesek alkott�k, mint az Operation Ivy, a Green Day �s a (r�szben volt Operation Ivy-tagokb�l �ll�) Rancid, amelyekhez k�s�bb csatlakozott az AFI is. A Bad Religion git�rosa, Brett Gurewitz �ltal alap�tott Epitaph Records nev� f�ggetlen kiad� megalkotta a „skate punk” b�zis�t, melyhez csatlakozott t�bbek k�zt a The Offspring, a Pennywise, a NOFX �s a The Suicide Machines.

Az egy�ttesek egy r�sze folyamatosan v�ltogatta a kiad�kat, n�melyik�k pedig az �tlag zenekedvel�k sz�m�ra k�nnyebben befogadhat� pop st�lus� zen�t kezdett j�tszani, amely �zleti sikert hozott. Az 1990-es �vek v�g�n a ska punk ism�t �jra�ledt. Ez a folyamat a 2000-es �vekben is folytat�dott, olyan egy�ttesek �ltal, mint a Streetlight Manifesto, a Reel Big Fish �s a Less Than Jake.

Az alternat�v rock �zleti sikere megnyitotta az utat egy �j st�lus, a pop punk sz�m�ra, amelyet a sajt� „�ruh�zi punknak” is nevezett; ez az ir�nyzat a f��ramban is komoly eredm�nyeket �rt el. A Blink-182, a Simple Plan, a Good Charlotte, a Sum 41 �s m�sok felbukkantak az MTV-n �s m�s m�dia org�numokban is. A 90-es �vek v�g�re a punk m�r annyira be�p�lt a nyugati kult�r�ba. hogy ezen profitorient�lt egy�ttesekre gyakran csak �gy hivatkoztak, mint „l�zad�kra”, fokozva ezzel a punk rockerek nagy kiad�kkal �s MTV-vel szembeni ellenszenv�t, ugyanis ezeket az egy�tteseket �pp az a rendszer v�s�rolta fel, amely ellen a mozgalom elindul�sa �ta tiltakozott (hab�r a m�faj �tt�r�i m�g jelentettek meg lemezeket a nagy kiad�kn�l is), �gy nem a punk igazi arc�t mutatt�k meg. A vita a modern „pop punk” n�pszer�s�g�r�l folytat�dott az eredetis�get �s hiteless�get keres� fiatal punkgener�ci� tagjai k�z�tt a 2000-es �vekben, mik�zben a Green Day Grammy-d�jat nyert �s ezzel szuperszt�r st�tusz�v� v�lt.