A punk sz�nt�r a Velvet Underground, majd azt k�vet�en a Mercer Arts Center k�rny�k�n megjelen� underground rock szinteret felv�ltva, 1974-1976 t�j�n kezdett kialakulni New Yorkban, ahol az els� egy�ttesek a Max's Kansas City �s a CBGB klubokban kezdtek rendszeresen fell�pni. A The Mercer sz�nt�r 1971-ben j�tt l�tre a New York Dolls �s a Suicide egy�ttesek �ltal, de 1973-ban v�ratlanul v�get �rt, amikor az �p�let �sszeomlott[3]. A CBGB �s a Max's szinteret a The Ramones, a Television, a Blondie, Johnny Thunders (kor�bbi New York Dolls tag) �s az �ltala l�trehozott Heartbreakers, Richard Hell, a Talking Heads �s a The Voidoids alkott�k. 1976 elej�t�l, a Punk Magazine els� sz�m�nak megjelen�s�t�l kezd�d�en ezekre az egy�ttesekre m�r a „punk” sz�val hivatkoztak �s mintak�nt szolg�ltak az �jabb el�ad�k, p�ld�ul Lou Reed vagy Patti Smith sz�m�ra (akik azt�n az �jabb sz�mok c�mlapjaira ker�ltek). Ezid�t�jt egy kev�sb� �nnepelt, de nem kev�sb� jelent�s sz�nt�r is kialakult Ohi�ban, amelyet az The Electric Eels, a Devo �s a (k�s�bb, 1975-ben Pere Ubu �s The Dead Boys egy�ttesekk� �talakul�) Rocket from the Tombs k�pviseltek. M�shol is ekkoriban jelentek meg az els� punkegy�ttesek, p�ld�ul a The Saints az ausztr�liai Brisbane-ben, a The Modern Lovers Bostonban, a Sex Pistols Londonban, amelyek n�hol a helyi �jszakai klubokban l�ptek fel, n�hol pedig saj�t t�rzshelyeket alak�tottak ki, ahogyan a The Saints is tette, Brisbane k�lv�ros�ban. A t�rzshelyek fell�p�si lehet�s�get ny�jtottak �s tal�lkoz�hely�l szolg�ltak az �jabb zen�szek sz�m�ra (ahogyan a 100 Club Londonban, a CBGB New Yorkban vagy a The Masque Hollywoodban, amelyek a legels� ismert punk klubokk� v�ltak). Mik�zben a londoni egy�ttesek ar�nylag k�zepes szintet �rtek el a korai punk hangz�s ter�n, a helyi punk sz�nt�r defini�lta �s �sszefoglalta a punk kult�ra l�nyeg�t. 1975-ben, a New York Dolls feloszl�sa ut�n, az �ket menedzsel� Malcolm McLaren visszat�rt Londonba, ahol megnyitotta a SEX nev� ruh�zati boltot, amely fontos szerepet j�tszott a punk �lt�zk�d�si st�lus kialakul�s�ban. Emellett elkezdte menedzselni a The Swankerst, amelyb�l k�s�bb l�trej�tt a Sex Pistols. A Bromley Contingent n�ven ismert csoport, amelybe a rajong�k kem�ny magja tartozott (�s amely a t�bbs�g�k otthon�ul szolg�l� k�lv�rosr�l kapta a nev�t) lassan kultuszt teremtett az egy�ttes k�r�l, mik�zben egyre t�bbfel� fordultak meg az orsz�gban. A punk rock t�rt�nelm�ben nagy jelent�s�g� 1976. j�lius 4-ei Ramones-koncert, amelyen a The Stranglers is fell�pett a londoni Roundhouse-ban nagy hat�st gyakorolt az angol punk rock sz�nt�rre. 1976-ban t�bb Sex Pistols-rajong� is saj�t egy�ttest alak�tott, mint p�ld�ul a The Clash, a Siouxsie & the Banshees, a The Adverts, a Generation X, a The Slits �s az X-Ray Spex. K�s�bb csatlakozott hozz�juk a The Damned (amely a klasszikuss� v�lt „New Rose” kislemezzel deb�t�lt), a The Jam, a The Vibrators, a Buzzcocks �s a London is. 1976 december�ben a Sex Pistols, a The Clash, a The Damned, �s a Johnny Thunders & the Heartbreakers �sssze�llt az Anarchy Tourra, egy nagy-britanniai koncertsorozatra. A fell�p�helyek tulajdonosai t�bb koncertet is lemondtak, miut�n a bulv�rmagazinok �s m�s m�diumok szenz�ci�hajh�sz t�rt�neteket kezdtek k�z�lni az egy�ttesekr�l �s rajong�ikr�l. A punk rock az Egyes�lt Kir�lys�gban egy, a Thames Today �ltal elh�resztelt telev�zi�s botr�ny kapcs�n v�lt ismertt�, melynek sor�n a Sex Pistols git�rosa, Steve Jones egy londoni t�v�csatorn�n �l� ad�sban szidalmazta a m�sorvezet�t, Bill Grundyt. Az els� punk rock t�m�j� k�nyvek k�z�tt megjelent The Boy Looked at Johnny (melynek szerz�i Julie Burchill �s Tony Parsons voltak), a punk rock mozgalmat m�r befejezettnek tekintette – a k�nyv alc�me: The Obituary of Rock and Roll („A Rock and Roll gy�szjelent�se”) volt. A c�m id�zetk�nt felbukkan az egyik dal sz�veg�ben Patti Smith 1975-�s Horses c�m� album�n. 1977-ben a kor�bbiak hat�s�ra a punkegy�ttesek �jabb hull�ma jelent meg. K�zt�k volt a The Misfits (New Jersey-b�l), a The Exploited (Sk�ci�b�l), a GBH (Angli�b�l) a Black Flag (Los Angelesb�l), a Stiff Little Fingers (�szak-�rorsz�gb�l), �s a Crass (Essexb�l), akik �j �tra terelt�k a punk rock hangz�st, megteremtve a hardcore punk m�faj alapjait. Az Egyes�lt Kir�lys�gban a punkra a jamaikai reggae �s a ska is hat�st gyakorolt, amely a The Clash �s a The Slits zen�j�ben is t�kr�z�d�tt. Az 1970-es �vek v�g�re a punk ny�jtott alapot a ska mozgalom �jra�led�s�nek (2 Tone), olyan egy�ttesek �ltal, mint a The Beat (amely az USA-ban The English Beat n�ven ismert), a The Specials, a Madness �s a The Selecter. A punk fokozatosan alakult egyre v�ltozatosabb�, az olyan egy�ttesek tev�kenys�ge r�v�n, mint a The Clash, akik m�s underground zenei ir�nyzatokb�l mint a ska �s a rockabilly vagy ak�r a dzsesszb�l is ihletet mer�tettek. �zenete azonban nem v�ltozott; tov�bbra is felforgat�, ellenkultur�lis, l�z�t�, politikailag elfogult �s gyakran anarchista maradt. A punk rock olyan probl�m�kkal foglalkozik, mint a t�rsadalommal val� szemben�ll�s, az als�bb oszt�lyok elnyomotts�ga vagy egy nukle�ris h�bor� kirobban�s�nak vesz�lye. Gyakran szem�lyes, de nem kev�sb� krikitkus: sok dal sz�l az egy�n szem�lyes probl�m�ir�l, mint a munkan�lk�lis�g vagy az �rzelmi �s ment�lis gondok (p�ld�ul depresszi�). A punk rock azt k�v�nja k�z�lni a t�rsadalommal, hogy nincs minden rendben �s nincs egyenl�s�g.