A „punk rock” kifejez�s (melyb�l a „punk” kezd�t vagy �joncot is jelent[1]) amely az 1960-as �vek k�pzetlen git�r �s �nek alap� amerikai rock and roll-egy�tteseire utal (p�ld�ul The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran „gar�zsrock”-egy�ttesekk�nt soroltak be. A kifejez�s Dave Marsh rock zenei kritikust�l sz�rmazik, aki els�k�nt haszn�lta a ? and the Mysterians jellemez�s�re, az 1971 m�jus�ban, a Creem magazinban megjelent cikk�ben[2], az 1970-es �vekben azonban sz�mos m�s rock zenei �js�g�r� is �tvette. A git�rosk�nt �s kritikusk�nt is tev�kenyked� Lenny Kaye is felhaszn�lta a hatvanas �vek gar�zsrock-egy�tteseivel �s a pszichedelikus rock kezdetleges k�vet�ivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezut�n Patti Smith avantg�rd k�lt�vel egy�ttest alak�tott, az els�k�nt, 1975-ben megjelent Horses c�m� albumuk pedig nagy hat�st gyakorolt a hetvenes �vek punk rockereire. R�szben ez vezetett ahhoz, hogy a zen�re utalva, a kifejez�st egyszer�en „punk”-ra r�vid�tett�k. Az 1960-as �vek gar�zsegy�tteseire gyakorolt hat�sa mellett a punk rock gy�kereihez tartozik a durva viselked�s, a sz�npadi- �s a sz�npadon k�v�li er�szak, amely a hangszerek megrong�l�s�ra is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones �s a The Who eset�ben is megfigyelhet�, �s amely viselked�sm�d visszavezethet� az �tvenes �vek v�g�re, Eddie Cochranhez �s Gene Vincenthez; a goromba �s disszon�ns st�lus� The Velvet Undergroundhoz; a szexu�lis �s politikai konfront�ci�ikr�l �s sz�npadi er�szakoss�gukr�l is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez �s MC5-hoz; az angol pub rock sz�nteret �s a politikai undergroundot k�pvisel� Mick Farrenhez �s a The Deviantshoz; a New York Dollshoz �s a hetvenes �vek n�h�ny brit „glam rock” illet�leg „art rock” el�ad�j�hoz, p�ld�ul David Bowie-hoz, Garry Glitterhez �s a Roxy Musichoz. Meg�llap�that�, hogy m�s m�fajok, mint p�ld�ul a reggae, a funk vagy a rockabilly is hat�st gyakoroltak a korai punk rockra. A punk rock v�laszreakci� volt a hetvenes �vek popul�ris zen�j�re, mindarra, amit a punkok a felsz�nes diszk�zen�ben, a bombasztikus heavy metalban, progressz�v rockban �s ar�na rockban l�ttak megtestes�lni. A punk elutas�totta a hatvanas �vek hippi ellenkult�r�j�nak maradv�nyait is. Len�zt�k az olyan egy�tteseket, amelyek t�l�lt�k a hatvanas �veket (p�ld�ul a Jefferson Airplane-t), mivel szerint�k a kor�bban radik�lis kijelent�seik miatt �ltaluk is tisztelt el�ad�k elbutultak �s sz�gyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott p�lda a hetvenes �vek k�zep�n a telev�zi�s s�rrekl�mokban szerepl� Eric Clapton, aki a hatvanas �vek rockzenei ikonjak�nt sz� szerint eladta mag�t a rendszernek, amellyel kor�bban szemben �llt. Az �tvenes �s hatvanas �vek eur�pai szituacionista mozgalma �ltal k�pviselt kultur�lis kritika �s l�zad�si strat�gi�k hat�ssal voltak a brit punk mozgalom els� k�pvisel�ire, k�l�n�sen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere, Malcolm McLaren tanulm�nyozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood �ltal �lt�ttek form�t az egy�ttes ruh�zat�ban, tov�bb� felt�ntek a Jamie Reid �ltal a sz�mukra k�sz�tett grafik�kon is. A brit punkmozgalom �tvette a Skiffle-t�l a „csin�ld magad” attit�d�t, amely a II. vil�gh�bor� ut�n, az 1950-es �vekben bukkant fel Angli�ban. A brit punk rock megjelen�se egybeesett a h�bor� ut�ni konszenzus id�szak�nak v�g�vel, amely megel�zte a thatcherizmust, �s szinte az �sszes egy�ttes munk�ss�g�ban felbukkan a d�h�dt t�rsadalmi elidegened�s.